Idén további plusz forrást kaphatnak a kormánytól az állami kórházak a lejárt tartozásaik rendezésére – derült ki Bidló Judit helyettes államtitkár Orvostechnikai Szövetség (OSZ) mai közgyűlésén elmondott beszédéből. Rásky László, az orvostechnikai beszállítókat képviselő szervezet főtitkára lapunknak elmondta: ha 20-25 milliárd forint körüli szintre le lehetne vinni a kórházak tartozását, akkor az egy már kezelhető mérték lenne.
Pár hónapon belül újabb kiszervezés valósulhat meg a magyar közfinanszírozott egészségügyben. A kórházakban működő és számtalan alapvető funkciót ellátó intézeti patikák kerülhetnek egy kézbe és a hamarosan létrejövő projekttársaság valódi magánmonopóliumként működhet egy 350 milliárd forintos piacon. Szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján bemutatjuk az átalakítás buktatóit.
Az orvosok és szakdolgozók munkahelyi jelenlétét mostantól váratlanul is ellenőrizhetik - szivárgott ki ezen a héten a Válasz Online portálon az információ, amit szombat este az RTL Híradónak megerősített a Belügyminisztérium. Elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”.
A kórházak adósságrendezésére 63,4 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány - közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön, mindezt azok után, hogy pár nappal ezelőtt ez az információ kiszivárgott, valamint a kormány döntése megjelent a szerda esti Magyar Közlönyben.
Lényegében megszületett a kormányzati döntés arról, hogy hamarosan két részletben adósságkonszolidációs forráshoz jutnak az állami kórházak.
A kormány a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná.
Látogatási tilalmat rendelnek el csütörtöktől a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház miskolci telephelyeinek fekvőbeteg-ellátó osztályain - közölte szerdán az MTI-vel az intézmény sajtószóvivője.
Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításának jelenlegi állását összegezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a közeli és távolabbi terveket is megosztotta a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
Az állam az egészségügyi magánszolgáltatókkal kívánja megtéríttetni az általuk elkövetett hibák orvoslásának költségeit - írja egy jogszabálytervezet alapján a Népszava.
2023 év végén 62,2 milliárd forintnyi tartozással rendelkeztek az állami kórházak. Az adat annak fényében kifejezetten csalódást keltő, hogy tavaly az intézmények 90 milliárd forintos konszolidációban részesültek.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a napokban több olyan határozatot is kiadott, ami korlátozásokat rendel el bizonyos kórházak egyes osztályain. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző az RTL Híradónak nyilatkozva azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy Budán nincs más baleseti centrum ellátóhely, csak a János Kórház volt.
Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek. Becslések szerint eddig a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be, döntően a fővárosban. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet.
Még az ünnepek előtt bejelentette az Észak-budai Szent János Centrumkórház Kardiológiai Osztálya, hogy a jövőben nem tudja ellátni a II. kerületi betegeket - írja Facebook-posztjában Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő.
Egy szerdai váratlan belügyminisztériumi közleményből derült ki, hogy huszonnégy kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató, a neveket azonban nem közölték. A Népszava esti cikkében már megírta, hogy kiket érint a döntés.
Pintér Sándor belügyminiszter 2023. december 31-ei hatállyal, érdemeik elismerése mellett, 2 országos intézet és 5 vármegyei kórház főigazgatójának magasabb vezetői kinevezését - beöltött 65 éves életkorukra figyelemmel - visszavonta - olvasható a tárca közleményében, amelyből az is kiderül: további 17 intézményvezető is érintett az ügyben. Nagyon különös, hogy a rövid tájékoztatás magyarázatot nem ad a miniszter és az OKFŐ lépésére, és a konkrét intézményeket, és személyeket sem nevezi meg.
A kormány péntek esti döntésével eldőlt: a lejárt kórházi tartozásállományból 90 milliárd forintot konszolidálnak. Az Orvostechnikai Szövetség szombaton már reagált is a lépésre, alapvetően üdvözölve azt. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az adósság folyamatosan nő, és még a kormányzati extra támogatás ellenére is év végére 50 milliárd forintnyi lejárt tartozásállomány maradhat az intézményeknél.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
